Amikor költözésre kerül a sor, nem mindig mi döntünk, hogy hol keresünk albérletet vagy hol vásárolunk lakást, hanem az anyagik körülményeink és az életkörülményeink. A munka, a gyerek iskolája vagy más egyéb tényező nagyban befolyásolhat minket, ez pedig azt jelenti, hogy nem mindig a legbiztonságosabb környékre kerülünk egy adott városba. Ezt persze elsőre nem mindig látjuk. A költözés előtt természetesen érdemes utána járni, hogy egyes környékek mennyire biztonságosak. A rendőrségen létezik egy úgynevezett bűnügyi térkép, mely statisztikák alapján megmutatja, hogy mennyire biztonságos egy adott környék.

Ha két környék közül kell választanunk, érdemes megnézni ezt a statisztikát, hogy a jó döntést hozhassuk meg. Akkor sincs persze baj, ha végül mégis a rosszabb környékre költözünk, mert nagyon sok mindent tehetünk, hogy biztonságosabbá tegyük a lakást. Albérlet esetén persze engedélyt kell kérnünk a főbérlőtől, de ha saját lakásról van szó, akkor érdemes az ajtók és az ablakok ellenőrzésével kezdeni, esetleg kicserélni, mert nem is gondolnánk, hogy az ajtó és az ablak egy fesztő vassal akár ki is mozdítható a keretéből.

Amit mindenképp meg kell tennünk otthonunk védelmében

Ha az ajtó és az ablak rendben van, akkor a zárakra kell nagy hangsúlyt fektetni. Egyetlen zár is elég lehet, de érdemes plusz zárat, tolózárat is beszerezni a bejárati ajtóra. Persze egyetlen zár is elég lehet. Egy megfelelő minőségű, biztonsági zár, amely több ponton is záródik, és persze jó minőségű ajtóban van elég lehet  betörők távol tartására. Érdemes lehet ablak vagy ajtórácsban is gondolkodni, mert ezek is komoly védelmet jelenthetnek. Ajtórácsot a társasházak esetében még ma is gyakran láthatunk.

Ebben az esetben is figyelnünk kell, hogy az ajtórácson is minőségi zár legyen, minimális védelemmel legyen legalább ellátva, ellenkező esetben könnyen feltörhető, így nem éri el a célját az ajtórács. Az ablakrácsot leginkább földszinti lakások esetén szokták választani, de családi házak esetén sem ritka.

Amikor lakásbiztosítást kötünk, akkor leginkább arra figyelünk, hogy mit ad nekünk a biztosítás, milyen károk esetén mekkora kártérítésre számíthatunk, illetve hogy ezért mennyit kell majd évente, negyedévente, esetleg havonta fizetnünk. Arra már jóval kisebb figyelmet fordítunk, hogy mik lesznek a mi feladataink ahhoz, hogy a biztosítás valóban éljen, és fizessen is. Persze lehetne legyinteni, hogy fizetnünk kell a havi díjakat, és kész, ám a szerződés, és az úgynevezett apró betűs rész jóval vastagabb annál, minthogy csak ennyi szerepeljen benne.

A feladatink közé tartozik ugyanis, hogy megfelelő zár kerüljön fel az ajtóra, olyan, amit a biztosító előír. Ezek a zárak védelemmel állátott zárak, a márka nincs ugyan meghatározva, az viszont igen, hogy milyen tanúsítvánnyal kell rendelkeznie a zárnak, hogy a biztosító elfogadja. A MABISZ útmutatóban van egy betörésre és lopásra vonatkozó rész, ahol a pontos leírást találhatjuk. Itt kifejtik, hogy milyen zártípusból milyen fajta fogadható el, és a zárnak milyen védelemmel kell rendelkeznie, esetleg hány zár az elfogadható.

Mi történik, ha nem megfelelő zár van az ajtón a biztosító szerint?

Ha ezeket az információkat nem olvassuk el, akkor bizony könnyen pórul járhatunk. Egyrészt a biztosító által elvárt zárak védelemmel ellátott zárak, vagyis kisebb az esély, hogy betörés áldozatai leszünk. Ez persze nem véletlen, hiszen a biztosító érdekes is az, hogy ne keletkezzen kár, ahogyan a mi érdekünk is ez lenne, mert bár kapunk kártérítést, ha van biztosításunk, ugyanakkor mentálisan és anyagilag is megterhelő átélni egy betörést. Ugyan a drága zárak is feltörhetőek, de a betörők inkább a silányabb, könnyebben nyitható zárakat keresik, mert egy védelemmel ellátott zárat több idő és nagyobb zaj kinyitni.

Másrészt, ha nem megfelelő zár kerül fel az ajtónkra, akkor a biztosító nem fog fizetni, még akkor sem, ha rendesen fizetjük a havi díjakat. A feltételeknek maradéktalanul meg kell felelnünk, hogy éljen a biztosítás, ebbe pedig a zárak is beletartoznak.

Amikor az otthonunk védelméről van szó, akkor mindenképp érdemes alaposan megfontolni a lehetőségeinket. Az egyik legfontosabb lépés, hogy minőségi zár kerüljön fel a bejárati ajtóra, és maga az ajtó is masszív és strapabíró legyen, hiszen egy vetemedett, rosszul falazott ajtót egy feszítővassal könnyen fel lehet feszíteni, és ki is mozdult a helyéről. Persze sokak szerint egy zár nem zár, ezért többet is feltesznek az ajtóra, csak hogy biztonságban érezzék magukat. De mennyi zár is az ideális?

Nos, ha egy biztonsági ajtónk van, mellé pedig egy biztonsági zárunk, amit pontosan és precízen szereltek be, akkor egyetlen zár is elegendő lehet. Mert gondoljunk csak bele, ha silány zárból teszünk fel egy tucatot, akkor egy tucat könnyen feltörhető zárunk lesz az ajtón, és ha azt gondoljuk, hogy na, de több idő mind kinyitni, akkor nagyon csalódni fogunk, mert egy silány zár akár 5 másodperc alatt nyitható, és 12 zár esetén sem kellene több 1 percnél, hogy mind nyitva legyen. Mindamellett, hogy ennyi zár nem is férne fel egy ajtóra, vagy nem lenne túl praktikus.

Milyen zár kerülhet fel a biztonsági záron kívül?

Az mindenképp fontos, hogy a bejárati ajtózár minőségi legyen, de emellett kerülhet fel még zár, akár tolózár is. Ebben az esetben persze mindenképp olyat válasszunk, amit nemcsak rátolunk, ha otthon vagyunk, hanem kulccsal nyitni-csukni tudjuk, hiszen csak így fog minket védeni, ha nem tartózkodunk otthon. A tolózárakból is többféle van. Létezik olyan, amely csak bezárja az ajtót, védeni nem védi, így ha magát a zárat kikerüli egy betörő, akár egy fűrésszel is átvághatná az ajtót. De léteznek olyan tolózárak is, melyek egy masszív fém rúddal vannak felszerelve, mely az ajtó teljes síkjában ott van.

Ezzel már valamelyest az ajtót is védjük. Az viszont elengedhetetlen, hogy ha már több zár van az ajtón, mind be is zárjuk. Vannak, akik felszereltetik a zárakat, ám amikor rájönnek, hogy 4-5 zárat naponta nyitni-csukni időigényes, inkább csak egyet-kettőt zárnak. Persze a betörő nem tudhatja melyik van zárva, de ha már felkerült a zár, célszerű zárni is, így fog minket védeni igazán.

A zárcsere nem olcsó mulatság, de van ár esély, hogy nincs is rá szükség, mert elegendő lenne egy zárbetétcsere is. De melyikre is van szükségünk? Hogy erre a kérdésre választ adhassunk, előbb tisztázni kell, hogy melyik mit is jelent. A zárcsere természetesen azt, hogy a komplett zárat ki kell cserélnünk, nem csak egy alkatrészt, a zárbetétcsere viszont azt, hogy csak a zár egy részét, a zárbetétet, vagyis azt a részét a zárnak, amelyben a kulcs forog. Ennek értelmében akkor kell csak az egész zárat kicserélni, ha a zár nem működik rendeltetésszerűen, sérült, törött, vagy valami egyéb baja van.

Más esetben viszont a zárbetétcsere is elengedő:

Költözés: ez egy olyan indok, amikor mindenképp jó, ha olyan kulcs van a zárba, ami biztosan nincs meg másnak. Mindegy, hogy vásárolt lakásról van szó vagy albérletről. A vásárolt lakás esetén bár a szerződésben le szokták szögezni, hogy az eladó köteles minden kulcsot átadni, sosem tudhatjuk, hogy tényleg annyi kulcs volt-e a házhoz, amennyit ő állít. Albérlet esetén sem tudhatjuk, hogy a régi lakó tartott-e meg kulcsot, ahogyan abban sem lehetünk biztosak, hogy a főbérlő valóban lecseréltette-e a zárat.

Kulcsvesztés: a kulcsok elvesztése is indokolja a zárbetét cseréjét, még akkor is, ha van pótkulcsunk az ajtóhoz, és be tudtunk jutni a lakásunkba a szerelő kihívása nélkül, vagy épp az ő segítségével. A kulcsok persze elveszhetnek véletlenül is, de sosem lehetünk benne biztosak, hogy valóban mi voltunk ügyetlenek, vagy valaki rásegített erre, és most nála van a kulcscsomónk. Inkább menjünk biztosra, és cseréljük ki a zárbetétet.

Zárba törött kulcs: a kulcs zárba törése esetén, ha a zár nem sérül, akkor elég lehet az is, ha a szerelő csak a zárbetétet cseréli ki, mi új kulcsot kapunk, a zárba törött darabot a zárbetéttel együtt pedig kidobjuk.

Válás vagy szakítás esetén: a szakítás is indok lehet arra, hogy új kulcsunk legyen az ajtóhoz, így megakadályozhatjuk, hogy volt párunk bármikor visszatérjen.

Amikor beletörik a kulcs a zárba, akkor sokan pánikba esnek, és nem is tudják, mit is kellene tenniük. Bármit is teszünk, a legrosszabb eset, ha a filmekből merítünk ihletet a helyzet megoldására, és a testi erőnket használjuk. A filmekben ugyanis gyakori az ajtók berúgása vagy nekifutásból vállal bedöntése, és a filmeken siker is koronázza ezeket a megmozdulásokat. Ugyanakkor érdemes végiggondolni, hogy mivel is járhat egy ilyen mutatvány a valóságban, akkor ha sikerrel járunk, és akkor is, ha nem.

Mi van akkor, ha sikerül berúgni vagy bedönteni az ajtót. Az elsődleges probléma, vagyis az, hogy kiszorultunk a lakásból megoldódik, viszont a zárban ettől még benne lesz a kulcs, tehát szerelőt mindenképp hívni kell, hogy megoldja a helyzetet. A másik gond, hogy az ajtó ugyan nyitva lesz, de valószínűleg meg is sérül az ajtó és az ajtókeret is, vagyis cserélni kell majd. Amennyiben nem sikerül a mutatvány, akkor sem biztos, hogy jól járunk, mert a vállal bedöntés végeredménye egy ficam vagy törés is lehet.

Hívjunk inkább szerelőt! Milyen lehetőségink vannak a helyzet megoldására?

Ha ezek a módszerek nem működnek, akkor mit tehetünk? Nos, a legjobb az, ha felhívjuk a zárszerelőt, aki segít nekünk bejutni a lakásba, vagy úgy, hogy lecseréli a zárat vagy legalább a zárbetétet, esetleg kipiszkálja a törött darabot a zárból, mi pedig egy pótkulcs, vagy szintén a szerelő segítségével bejutunk a lakásba. A kulcsdarab kipiszkálása csak abban az esetben jó megoldás, ha a zár alapvetően nem sérült meg, és a továbbiakban rendeltetésszerűen működik, nekünk pedig van egy pótkulcsunk.

Amit szintén nem célszerű ebben a helyzetben csinálni, hogy magunk próbáljuk meg kipiszkálni a törött darabot a zárból. Ezzel azt kockáztatjuk, hogy sérül a zár, ha még menthető, akkor inkább a szerelőre bízzuk ezt a feladatot. Érdemes az árakra rákérdezni, mert bár a kulcsdarab kiszedése jó megoldásnak tűnhet, hogy megússzuk a zárcserét, de időigényes, és lehet hogy a folyamat így drágább lesz.

Pár évtizede még csak a filmekben láttuk és el sem tudtunk képzelni, hogy ez akár a valóság is lehet: zárakat nyitni az ujjlenyomatunkkal vagy épp a retinánkkal? Bizony, ez ma már lehetséges, sőt, egyre inkább elterjednek az okos zárak, amik nem a hagyományos kulccsal nyitják az ajtókat.

Otthonunk biztonságának egyik fő eleme a biztonságos ajtó és a zár megléte. A záraknak azonban nagyon sok típusa van, ezek nem  mindegyike nyújtja ugyanazt a biztonságot. A zárak alaptípusaiból is több tucatnyi van és a hagyományos kulcsos rendszerek mellé bejöttek az okos ajtónyitási módszerek is. Hogy ez a technológiai fejlődés jó-e vagy sem, arról megoszlanak a vélemények. De az biztos, hogy jelen vannak az életünkben.

Wi-fi, rádiófrekvencia, bluetooth

Bizony, ezek mind mind bekúsztak a zárak világába is. Az elektronikus zárak már régóta életünk részei, gondoljunk csak a szállodákra, ahol előszeretettel használják. Itt is széles a kínálat és a megoldási lehetőségek is, a lényeg, hogy biztonságos és viszonylag költséges rendszer. Aztán vannak az érzékelős zárak, vagyis az automatikus zárak, melyek általában infravörös technológiát használnak. Érzékelik a mozgást, vagy egy jelet (például a szobakártyát) és már nyitják is az ajtót.

A legújabb típusú zárak az intelligens zárak, melyek legtöbbje távoli hozzáféréssel használható, egy okostelefonnal is ki tudjuk nyitni az ajtót, anélkül, hogy hozzáérnénk bármihez is. Ezek általában nagyon sok funkciót is tartalmazhatnak, például videó- és hangazonosítást, vagy érintőképernyős PIN-kód megadással is nyitható az ajtó. Ezekhez általában azért adnak egy hagyományos kulcsos hozzáférést is, hogy ha elromlik, attól még haza tudjunk jutni.l

Bluetooth segítségével is kinyithatjuk az ajtót, ehhez csak annyi kell, hogy be legyen kapcsolva, az ilyen bluetoothos zár pedig érzékeli, ha a közelben vagyunk és már nyitja is az ajtót. Van hátránya is, nevezetesen, hogy interferálhat más eszközökkel, ami megzavarhatja a működésben. És vannak A Wi-fis rendszerek is, melyek szintén távoli hozzáféréssel működnek, ezekhez is jár a hagyományos kulcs.

A lakáskulcs elvesztése soha sem kellemes, pláne, ha az egyetlen kulcsunkról van szó. Persze lehet legyinteni, hogy miért csak egyetlen kulcsunk lenne, biztos van több is, hiszen többen élünk együtt, a zárhoz sem egyetlen kulcs jár, amikor megvesszük, de még megeshet, hogy nincs több kulcsunk.

Ez számos okból lehet, lehetünk albérlők, akik egy kulcsot kapnak összesen, az is megeshet, hogy a szüleinknek adunk egy kulcsot, akik messze laknak, de nem is számít, miért van egyetlen kulcsunk, a lényeg, hogy amikor az elveszik, ne essünk pánikba, és tudjuk mi a teendő.

Először érdemes az útvonalunkat végig járni, mert lehet, hogy csak kirántottuk, amikor elővettük a mobilunkat vagy a tárcánkat. A boltokban, ha leadják vagy megtalálják a kulcsot, el szokták tenni, hátha a tulaj visszatér, így érdemes ezt a lehetőséget mindenképp kihasználni, és megérdeklődni, nincs-e ott a kulcsunk. Ha nincs, az sem jelenti egyértelműen, hogy ellopták, de nagyobb rá az esély. Érdemes tehát gondoskodni arról, hogy aki elvitte a kulcsunkat, ne jöhessen be vele hozzánk hívatlanul.

Előbb a zárszerelőt hívjuk, ne a rendőrséget

Mivel ahhoz, hogy a lakásba bejussunk, így is, úgyis hívnunk kell a zárszerelőt, ezért érdemes egyből az ő számát tárcsáznunk. Ha a zár alapvetően rendben van, akkor csak egy zárbetét cserére lesz szükségünk, ami nem annyira költséges, és így legalább biztonságban leszünk, ráadásul lesz az ajtóhoz több kulcsunk, így egy pótkulcsot el is rejthetünk az ilyen helyzetek orvoslására. Persze, hanem megfelelő a zár, és már amúgy is gondolkodtunk a zárcserén, akkor az egész zárat is kicseréltethetjük.

Az ajtó kinyitását is elvégzi a szerelő, ha muszáj, de ezt csak abban az esetben kérjük, ha van kulcsunk. Ez egy időigényes folyamat, ha meg is kell őrizni a zár épségét, ezért ez lehet, hogy még drágább is lesz, mint a zárbetétcsere. Érdemes az árakat tisztázni a szerelővel, mielőtt belefog a munkába. Ha lopásra gyanakszunk, akkor tehetünk feljelentést is a rendőrségen, de előbb mindenképp a zárszerelőt hívjuk.

A beltéri ajtók esetében még akár jó megoldás is lehet egy olcsóbb zár, hiszen a lakáson belül nem annyira lényeges kérdés, hogy milyen zár kerül fel az ajtóra.

Persze ebben az esetben sem annyira elhanyagolható, de ha beltérben van silány zár, az még nem akkora baj, mintha a bejárati ajtóra kerül fel egy ilyen. A bejárati ajtó ugyanis otthonunk első védelmi vonalának számít, így nemcsak az ajtónak, de a zárnak is minőséginek kell lennie. Számos olyan lakás van még ma is Magyarországon, ahol az ajtón olcsó, silány, kínai zárak vannak.

Ez persze nem feltétlen lenne probléma, de az ilyen fajtákkal több gond is van. Egyrészt a betörők leginkább az ilyen típusokra utaznak, ugyanis ezeket nagyon könnyű feltörni, akár 5 másodperc is elég lehet hozzá. A másrészt a biztosítók sem fogadják el a lakásbiztosításokhoz, ez pedig azt jelenti, hogy kár esetén a biztosító nem fog fizetni, ha betörnek hozzánk. Ezt egyáltalán nem szabad megkockáztatni, hiszen így duplán pórul járunk. Persze sokan azért választják a silányabb, kínai zárakat, mert olcsók, de nem érdemes a záron spórolnunk, mert hosszú távon nagyon pórul járhatunk.

Mit tud egy drágább zár? Valóban feltörhetetlen?

A drágább zárak több szempontból is jobbak, viszont egy általános, téves állítás még időben el kell oszlatni. Ez pedig az, hogy a drága, minőségi zár feltörhetetlen. Ez nem igaz! Ugyanakkor a drágább zárak feltörésének esélye jóval alacsonyabb, hiszen egy sokkal masszívabb, védettebb zárról van szó, amit jóval időigényesebb és zajosabb feltörni, emiatt pedig kevesebben is vállalkoznak rá, hiszen jóval nagyobb a lebukás veszélye. Érdemes tehát inkább drágább zárba gondolkodni, de nemcsak a betörők miatt, hanem a biztosító miatt is.

A biztosítók ugyanis csak a védelemmel ellátott, minőségi zárakat fogadják el a lakásbiztosításokhoz. Így tehát hiába fizetjük a havidíjat, ha a zár nem megfelelő, akkor egy betörés esetén a biztosító megtagadhatja a fizetést, amit szintén nem érdemes megkockáztatni.

A betörések száma még napjainkban is meglehetősen magas. Persze sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy az ő ajtajukat nem törik fel, mert bár nincs drága zár az ajtón, a szomszéd úgyis észreveszi majd, hogy illetéktelen mászkál arra, és majd elijeszti, hív rendőrt vagy ilyesmi.

Meg hát úgyis látszik majd, ha valaki rosszban sántikál. Sajnos a valóság az, hogy nem biztos. Egy forgalmas lépcsőházban vagy akár egy kertvárosi részen sem biztos, hogy feltűnne egy idegen bárkinek is. Manapság már annyi okból kereshetnek minket, és a szomszédait sem ismeri mindenki.

Emellett annyira hétköznapi dolgokkal is ki lehet nyitni egy olcsóbb zárat, hogy nem fog feltűnni senkinek, hogy valaki épp betörni készül. Persze nem arra gondolunk, hogy bankkártyával vagy épp hajtűvel nyitják a betörők az ajtókat, mert ezek a módszerek kétes értékűek, ráadásul roppant időigényesek, még akkor is, ha működnének. Nem, a betörők eszköztára nem ezeket rejti, hanem kalapácsot, feszítővasat, fogót, csavarhúzót, tehát minden olyat, ami egy átlagos szerszámosládában is megtalálható.

Melyek a leggyakoribb betöréses módszerek?

Ennek az az oka, hogy leggyakoribb betöréses módszerek, melyek a silány, olcsó, kínai zárakat veszik célba, nem igényelnek speciális megoldásokat. Az egyik gyakori módszer például a zárroppantás vagy zártörés, melynek a lényeges, hogy ha nem megfelelő méretű zárbetét van az ajtón, akkor az ugyebár kilóg az ajtó síkjából, így rá lehet fogni egy fogóval. Ha pedig ez megtörténik, akkor meg is lehet azt roppantani a fogó segítségével. Ha pedig a silány zár egy még silányabb ajtóban van, akkor pedig a feszítővas is elég, amivel az ajtó kimozdítható a keretéből. Ez a művelet is pillanatok alatt megvan, és nem jár akkora zajjal, mint elsőre gondolnánk.

A fúrás is egy meglehetősen gyakori módszert, amihez, ahogyan a neve is mutatja, egy fúróra van szükség. Ne legyenek illúzióink, a fúrás bár hangos, de egy soklakásos társasházban nem fog minden szomszéd kirohanni, hogy mi ez a zaj, hiszen akár szerelők is lehetnek.

Amikor akad a zár, sokan már előre rettegnek, hogy cserére lesz szükség. Fel is mennek gyorsan az internetre, és megnézik, mi ilyenkor a teendő. Meg is találják, amit keresnek, olajozás a megoldás. Nosza, szaladnak is a konyhába, mert ugyebár az olaj ott szokott lenni. Na, de most elfogyott, az utolsó adag pont az előbb került bele az ebédbe. Sebaj, van zsír. A zsír majdnem olaj, ugyanarra használjuk, jó lesz az a zárba is. Kenjük is vastagon, mert hát ugye a kenés fontos, nehogy hamar előjöjjön újra a baj.

Elégedett és büszkén állapítjuk meg, hogy a zár már nem akad annyira. Pár nap eltelik, a zár újra akad, a kulcs sem akar úgy forogni, mint eddig. Mi lehet a baj? Nem kentünk rá elég zsírt? Nos, sajnos túl sokat is, ugyanis zsírt a zárba kenni egyáltalán nem szabad. Ha szerencsénk van, akkor a WD 40 még megmentheti a helyzetet, ha nincs akkor a zárszerelő fogja zárcsere formájában megtenni ugyanezt, mert a zsír annyira megköt a zárban, hogy onnantól kezdve használhatatlan lesz. Ez így viccesnek tűnhet, de napi szinten megesik, mert sokan hiszik még mindig, hogy a zár kenéséhez a zsír vagy az étolaj is jó.

Mit tegyünk, ha akad a zár?

Ha azt tapasztaljuk, hogy a zár akad, akkor az első lépés, hogy ellenőrizzük a kulcsainkat, ugyanis a deformált kulcsok is okozhatják a zár akadását. Erre a kulcscsere lesz a megoldás, elvisszük, másoltatunk egy újat, a régit pedig megsemmisítjük. Ha nem a kulcs a ludas, akkor a zárral lesz a baj. Erre a megoldás valóban a kenés biztosítása lesz, de egyáltalán nem a konyhában kell keresnünk a megoldást, hanem a zárszaküzletben. Itt ugyanis tudnunk zárolajt venni, esetleg grafitport, mindkét megoldás működik a záraknál.

Ha nincs a környékünkön zárszaküzlet, akkor pedig a WD 40 lesz a legjobb megoldás. Ezt a kenőanyagot már sok boltban kapni, nem is kell feltétlen barkácsboltba menni, hogy beszerezhessük, mert a hipermarketek polcain is megtalálható. Ez egy univerzális kenőanyag, ami nemcsak a zsírt fogja kiszedni szükség esetén a zárból, de a megfelelő kenést is biztosíthatjuk vele.